A kerti talaj javítása

Az egészséges talaj elengedhetetlen az egészséges és erős növekedéséhez, a magas hozamhoz és segítségével növényeink ellenállóbbak lehetnek a kártevők és betegségekkel szemben.

Kerti birodalmunk talajának javítása több annál, hogy hozzáadunk némi műtrágyát. Bár a műtrágya fontos tápanyagokat tartalmaz, ezeket meglehetősen gyorsan felhasználják a növények,  a talaj szerkezetét nem változtatják meg és a termőtalaj hosszú távú tápanyag-ellátottságához sem járulnak hozzá. Ehhez hozzá kell adnunk szervesz anyagot is, és ezt minden évben egyszer érdemes megtennünk. Késő ősszel van a legjobb alkalmunk a szegélyek és ágyások felkészítésére, mert a kert ekkorra már csendes és felkészült a télre, de erre bármikor lehetőség van késő ősztől kora tavaszig. Az ősz annyiban jobb, hogy ebben az esetben van a tápanyagoknak a legtöbb ideje eloszlani a talajban.

A homokos talaj feljavítása

A homokos talaj szerves anyagok rendszeres hozzáadásával javulhat, amelyek lehetnek:

• szerves érett trágya
• kerti komposzt
• korhadt levelek

Ahogyan telik az idő, a talajban lakó mikroorganizmusok a szerves anyagot humusszá alakítják. Ez az a humusz, amely a talajból táplálkozó életformákat ellátja tápanyaggal és ezáltal szaporodhatnak. Mondhatnánk, ez a talaj "életereje". Az egyik dolog, amelyet a humusz a homokos talajban csinál az az, hogy egymáshoz köti a részecskéket, így a talaj a tápanyagot és a nedvességet is megtarthatja a növények számára.

Mulcsozás

Egy másik módszer a talaj minőségének javítására a mulcs alkalmazása. Nagyban hozzájárul a talaj vízháztartásának javításához, valamint szerves anyagot is vihetünk be a föld felszínébe. A mulcs általában jól megérett trágya, komposzt, korhadt levelek keveréke vagy fakéreg darabkák. Alkalmazására tavasszal van a legjobb alkalom, amikor a talaj még kellően nedves.

Az agyagos talaj minőségének javítása

A homokos talajhoz hasonlóan az agyagos föld is javul szerves anyagok rendszeres bevitelével, amely emeli a humusz mennyiségét benne. Ezzel nem csak tápanyag képződik, hanem porózusabbá is válik tőle kertünk agyagos talaja, több levegő kerül bele, így könnyebben elszivárog a többlet víz, és optimálisabb körülmények keletkeznek az alapvető mikroorganizmusok számára.

Agyagos talajok feldarabolásának hagyományos módja az, hogy hagyja őket durván ásva, de nem túl mélyen, télen trágyával vagy egyéb szerves anyaggal a felszínen. A giliszták aztán a trágyát a föld mélyebb részeibe is eljuttatják, a fagy pedig a göröngyöket is felaprítja. Egy igen fontos gyakorlati tipp, hogy tartózkodjunk az agyagos talajok túlöntözésétől, mert ez csak összetömöríti és csak rontja a dolgokat.

 A szerves anyag hozzáadása

Olyan dolgok hozzáadása, mint kerti komposzt, komposztált fakéreg vagy jól megérett trágya. Mindezek két szempontból is javítják talajunkat:

1. Talajunk termékenységének növelésével több tápanyag fog a növények rendelkezésére állni, illetve a már meglévő tápanyagokat is a gyökerek közelébe juttatjuk.
2. Javítjuk a talaj szerkezetét is. Minden szerves, rostos összetevő kis légkamrákat is képez a talajban és ezáltal a gyökerek is könnyebben fejlődnek benne, javul a víz elvezetése és több nedvesség és tápanyag marad benne.

Hogyan adjuk hozzá ezt a szereves anyagot?

1. Ha ágyásban dolgozunk, biztos, hogy szükségünk lesz talicskára és vasvillára.
2. Terítsük el a trágyát 6-10 cm vastagon azon a felületen, ahol majd ültetni is szerenténk.
3. Többre is lehet szükség, ha a talaj új (házépítést követő időszak) vagy nagyon agyagos illetve homokos. Kevesebb kell viszont, ha kertünk már jól kifejlődött, vagy nagyon termékeny a talaj.
4. Dolgozzuk bele a trágyát jó mélyen, kb 10-15cm-re és forgassuk át ásóval vagy villával.

Idővel a talaj részévé válik mindez az időjárás, a giliszták és a talajban lakó mikróbák segítségével. Ez a folyamat azonban sosem áll le, és minden szereves anyagból ki is merülhet talajunk, így ismételjük meg egy-két évente.

Tőzeg és más alternatívák

A tőzeg több szempontból is idális szerves adalék a talaj számára, mert természetesen steril, megtartja a vizet anélkül, hogy kizárná az oxigént és könnyen áthatolnak rajta a gyökerek. A nagy probléma vele a kertben történő felhasználásnál, hogy elpusztítjuk vele azt a természetes tőzegforrást, ahonnan kitermelték.

Ennek elkerülésére a kutatások több alternatívát is felmutattak:

• Komposztált fakéreg - egy faipari hulladék. A kérget magas hőmérsékleten komposztálják, lebontva ezzel a rostokat és létrehozva ezzel egy viszonylag finom szerkezetet. Látványra olyan, mint a durva tőzeg komposztéhoz hasonló textúrával és sok légzsebecskével.
• Újrahasznosított kerti hulladék - olykor "zöld komposztként" is nevezik. Készítésekor ügyelnek rá, hogy steril maradjon. Egyenletes, laza textúrájának köszönhetően nem igényel több öntözést az átlagnál.
• Kókuszrost - egy újabb melléktermék, amely a kókusziparban keletkezik. A kókuszrost előnyei közé tartozik, hogy jól megtartja a légzsebeket és jól elvezeti a vizet mindamellett, hogy a növények számára nagyon előnyös vízmennyiséget is eltárol.

Komposzt és termesztő közeg

A szó, hogy "komposzt" egyesek számára megtévesztő is lehet, hiszen alap esetben is két értelmezése van:

1. Természetes kerti komposzt - egy talaj javító hatású keverék, amelyet otthon készítünk komposztálónkban lebomló szerves anyagokból.
2. Egy olyan keverék, amely ideális arányban tartalmaz olyan összetevőket, amely növények termesztésére alkalmas, és zsákokban is megvehetjük például a VIRÁGPALETTA Lakás & Kert Centrumában.

Annak érdekében, hogy tisztázzuk a dolgokat, gyakran használjuk a "termesztő közeg" kifejezést itt, a Virágpalettánál, amely alatt a második értelmezést értjük, és minden más talajt helyetettesítő keveréket. Tehát a termesztő közegnek, ahogyan az előbb is neveztük, az alábbi tulajdonságokkal kell rendelkeznie:

• olyan szerkezet, amelyben a gyökerek könnyen fejlődnek
• jó nedvesség-megtartó képesség, de nem annyira, hogy átázottá váljon
• légzsebek, hogy a gyökerek elég oxigént kaphassanak
• tartalmazzon tápanyagokat megfelelő arányban, hogy a növény jól fejlődhessen benne

Alapanyagok, amelyeket a komposzthoz érdemes adnunk

Más anyagok, amelyek a komposzthoz adhatók attól függően, hogy milyen növényeket termesztünk bennük, és a talaj vagy konténer fajtája alapján:

• Az agyag stabilizátorként és bufferként is szolgál a rendszertelen tápoldatozás és öntözés hatásaival szemben. Esszenciális nyomelemeket és szerves anyagokat is tartalmaz, amelyekkel lassan ellátja a növény talaját.
• Lime-ot is adhatunk bizonyos fajta komposztokhoz, mind a tápanyag mennyiség mind a pH érték növelésének érdekében.
• Fő tápanyagok - gyakorlatilag azok az elemek, amelyek egy zsákos termesztő közegben is megtalálhatóak: nitrogén (N), foszfor (P), és kálium (K). Olyan alapbető nyomelemek is jól jöhetnek, mint a magnézium (Mg).
• Lassú felszívódású műtrágyák: elősegítik a növények táplálékkal történő ellátását hosszabb távon is. Ezek nélkül folyékony tápoldatot javasolt használni egy-két hetes időintervallumonként.
• Nedvesítő összetevők, amelyek megtartják a vizet és egyenletesen bocsájtják ki a talajba. Ideális eszközök akasztós kaspókba és balkonládákba.

Zöld trágya

Hagyni a talajunkat nélkülözni bármelyik fontos összetevőt bármennyi időre is egyenes út a katasztrófához. A talajszerkezet egy igen finom dolog, és ha ezt egy könyörtelen eső elveri, erős Nap perzseli és aztán még meg is szállja a gazok könyörtelen kolóniája, akkor ne is csodálkozzunk, hogy jövő tavaszig semmi nem terem meg benne.

Viszont van egy könnyű, öko-módszer arra, hogy megóvjuk talajunkat hosszab távra, miközben javítunk a szerkezetén és tápanyaggal is ellátjuk. Zöld trágyaként nevelhetünk hasznos növényeket kihasználatlan felületen. Ezek gyorsan növő növények keveréke, amelyek elősegítik a föld termékenységét, javítják a talaj szerkezetét és csökkentik a tápanyag elvesztését a kimosódást követően (az értékes tápanyagok kimosódnak ugyanis a téli esőzések folyamán), mivel nagyon sűrűn nőnek egymás mellett. Egyes fajták hozzáadódnak a biomasszához (szerves anyag), míg mások a nitrogént vonják ki a légkörből és juttatják a talajba, miután levágtuk vagy beástuk őket.

Ezekkel nincs más teendőnk, mint beásni őket a talajba késő ősszel és a tél elején: először vágjuk le a levelek nagy részét, amelyet összegyűjtve a komposzt tetejére rakhatunk, majd nagyjából forgassuk be a töveket a talajba, fejjel lefelé, hogy rothadás közben bevigyék a nitrogént (N) a földbe.

Homok vagy föveny

Az olyan nem szerves összetevők, mint a homok vagy a föveny segítenek a talaj szerkezetének javításában: elősegítik a vízelvezetést, főleg, ha talajunk nehéz és agyagos. Csökkentik az agyag "csomósodását" és könnyebben megmunkálhatóvá teszik a földet. Ha a kert nagy, ez akár nagy feladat is lehet. Ilyen esetekben érdemesebb a homokot vagy fövenyt a trágyával összekeverve adagolni a növények közvetlen környezetébe.

Műtrágya

A műtrágya rövid időn belül javítja a talajunk termékenységét. Igazán hasznos a növények növekedési időszakában akár a virágoknak akár a zöldségeknek. Viszont rövid ideig is tart a hatása, így hosszú távra a korábban leírt szerves anyagok hozzáadása a legjobb módszer.

Az összetömörödött talaj kezelése

Minden növénynek olyan talajra van szüksége, amelyben gyökereik könnyen fejlődnek és találják meg a tápanyagokat és a nedvességet. Ideális esetben ezzel rendelkezik is a kertünk, ám nem mindenki ilyen szerencsés. Néhol a föld rosszul vezeti el a vizet, vagy csúnyán összetömörödött, legrosszabb esetben terméskővel az alján, néhány centiméterrel a felszín alatt. Ha a probléma kellően nagy, semmilyen megfontolt és előrelátó nővényválasztás nem oldja meg. 
Ezekben az esetekben az egyetlen járható út a kemény munkával járó ásás, elhordás és jó földdel történő feltöltés. Utóbbi vastagsága függ attól is, mit szeretnénk bele ültetni. A gyepnek elég néhány centriméter is, ám fáknak 40 - 100 cm mélység is elkél.
Kevésbé rossz minőségű talajnál segíthet homok, föveny és szerves anyagok hozzáadása.

Egy másik módszer az összetömörödött talaj kezelésére, különösen gyep esetén a talaj szellőzetése. Erről többet tudhat meg a gyep gondozásáról szóló cikkünkben még többet tudhat meg.